Ajurvéda

Debrecenben hozzák létre az első európai ajurvéda tanszéket, az erről szóló megállapodást szerdán írták alá a Debreceni Egyetem (DE) és az indiai AYUSH Akadémia vezetői.1

A fenti hír olvastán azt gondolhatnánk, az ajurvéda valószínűleg egy tudományosan megalapozott gyógyító rendszer, hiszen egyetemen fogják oktatni. Bizonyára nem létesülhetne áltudományos tanszék magyarországi egyetemeken. De vajon miért hiányzott eddig ez a módszer a nyugati orvoslásból? Elutasítottunk volna egy valóban hatékony rendszert, óriási összegeket fordítva gyógyszerkutatásokra? Érdemes megvizsgálni tehát, mi is az az ajurvéda.

Ősi gyógyító rendszer

 630px-Ayurveda_humors.svg Az ajurvéda India sok ezer éves kultúrájának a része. Már a legkorábbi védikus szövegekben olvashatunk olyan dolgokról, amikre a mai ajurvédikus módszerek alapulnak2. Az ajurvéda világképe szerint az embert három életenergia, úgynevezett dosha határozza meg3. Mind a személyiségtípusunk, mind az egészségünk a doshák arányaitól függ. A három dosha a vata (levegő), a pitta (tűz) és a kapha (föld). A doshák közül az erősebb határozza meg, milyen betegségekre vagyunk hajlamosak. Így például a vata az uralkodó bennünk, akkor soványak vagyunk, kicsi szemünk van, rekedt hangunk, a hosszú távú memóriánk pedig gyenge, ellenben a rövid távú jó4. Ugyan fantáziadús és életvidám emberek vagyunk, de idegességre, görcsökre, álmatlanságra, szorongásra panaszkodhatunk. Mit mond nekünk az ajurvéda ekkor? Vegyünk reggel meleg fürdőt, mert a vata szereti a meleget, kerüljük a túlzott megerőltetést, a hangos zenét, környezetünk legyen világos és tiszta. Napozzunk sokat. Együnk gyömbért és igyunk gyógynövényteát. Mondhatjuk, ez nem árthat, bár a nyugati orvolás szemszögéből nézve, nem is biztos, hogy bajainkra megfelelő megoldást ad.

Pulzuselemzés, masszázs, ízek harmóniája és egy kis vér

Ayurveda-Food Az ajurvéda nyolcféle diagnózist ismer5. Leggyakoribb a pulzus vizsgálata, de képes vizeletből, ürülékből, nyelvről, hangból, beszédből, érintésből, szemből és kinézet alapján is diagnosztizálni6. A kezeléseknél gyakori a masszázs7, melyet csavaró, ütögető, gyúró mozdulatokkal vagy éppen lábbal végeznek. A masszázs lefolyását, az alkalmazott olajok kiválasztását nagy mértékben meghatározza, hogy milyen testtípusba tartozunk. Az ajurvéda szerint ilyenkor speciális, ún. marmapontokat stimulálnak, amivel a szervezet öngyógyító mechanizmusait élesztik fel. Mivel szerintük a legtöbb betegség hátterében a felhalmozódott méreganyagok (ámák) állnak, ezért fontosnak tartják a megfelelő táplálkozást. Hat ízt különböztetnek meg (édes, sós, savanyú, keserű, csípős és fanyar), ezek hatásai pedig eltérőek az egyes testtípusok esetében, bár minden étkezésnek mind a hat ízt kell tartalmaznia. Így aztán az ajurvédikus leírások hosszú étellistákat tartalmaznak, amikkel szabályozni kívánják az ámák mennyiségét. További kezelési módok a hánytatás, hashajtás, beöntés, orrnyálkahártya kezelése és az érvágás8, de ismert olyan extrém kezelési mód is, mint a vizeletterápia9.

Mit mond a tudomány?

HS-Diagram Az ajurvéda kétségkívül komplex rendszer, még ha pár egyszerű elven is alapul. Van-e azonban tudományos megalapozottsága a módszernek? Sajnos azt kell mondanunk, hogy kevés. Nyilvánvalóan, ha odafigyelünk a táplálkozásunkra vagy környezetünkre, masszázssal segítjük vérkeringésünket, az hasznos dolog, a vizsgálatok szerint viszont nincs tudományos bizonyíték az ajurvédikus eljárások hatékonyságára10. Diagnosztikai rendszerük egyszerűbb problémák esetén, ha az látható is, működhet, de komolyabb betegségeknél a pulzus vagy a nyelv vizsgálata nem elég, főleg ha az inkább hagyományokon és nem orvosi metódusokon alapul. A kezelések némelyike pedig veszélyes is lehet, gondoljunk csak a hánytatásra, beöntésre vagy az érvágásra. A betegségek okát helytelenül tulajdonítja a felhalmozódott méreganyagoknak, nem ismeri a kórokozókat, a genetikáról nem is beszélve. Ezért a méregtelenítés, bármilyen érdekes táplálkozási kultúrával is kötjük össze, nem megoldás, egy komolyabb betegségnél pedig veszélyes is lehet a helytelen irányba történő kezelés. Konkrét tudományos vizsgálatokról ír Varga Máté az ajurvédával kapcsolatban11, ezek szerint diagnosztikája “pocsék hatékonyságú”, a vizsgálatok egyike sem tudott valódi hatásokat felmutatni, a vizeletterápia pedig “kifejezetten veszélyes is lehet”. A kezelésben használt nehézfémek akár mérgezőek is lehetnek, mint az ólom, a higany vagy az arzén12.

Konklúzió

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint “a nyugati orvostudomány nem tud mit kezdeni a krónikus betegségek megelőzésével, rehabilitációjával, nem tudja a választ arra, hogyan kell megőrizni az egészséget, míg az ötezer éves ajurvéda mindezt tartalmazza.” Ami megdöbbentő a fentiek ismeretében, valamint a rektor tudományos munkásságának fényében is. Szomorú látni, hogy a tudomány szentélyeiben is terjed az áltudományos, sarlatán módszerek használata, sőt külön tanszék is létesült a számukra. Az ajurvéda tehát semmiképp sem alternatívája a modern orvoslásnak, bár ősi hagyományokon alapul, a gyógyító módszerek csak a tudományos módszerek alkalmazásával voltak képesek legyőzni a járványokat, megemelni a várható élettartamot, drasztikusan csökkenteni a csecsemőhalandóságot, könnyen legyőzhetó betegségekké változtatni a régen halálos kórokat. A népi gyógyászat változatos, tudománytalan módszereit, legyenek azok bár a misztikus keletről származóak is, nem keverhetjük a modern orvoslással, ezek egyetemi rangra emelése modern világunk és az azt megalapozó tudomány elleni merénylet.

Gyuri bácsi, a füvesember

„76 tanácsból 29 ér valamit, a téves javaslatok között pedig több igen súlyos következményekkel is járhat” 1

1074852_380260418742787_244875487_o Sokan azt gondolják, a gyógynövények csak hasznosak lehetnek. Ez sajnos nem igaz, a gyógyhatásúnak tartott növények némelyike veszélyes is lehet. Ezért alkalmazásukhoz mindenképpen szükséges a tudományos bizonyíték, ahogy minden más, gyógyhatásúnak gondolt terméknél is. Szabó Gyuri bácsi, a „bükki füvesember”2 pedig mellőzi a tudományt. A hagyomány, a tapasztalat és az elgondolás pedig nem mindig vág egybe a valós hatással, ahogy az a Ködpiszkáló nevű, szakemberek által szerkesztett blogból is kiderül, ahonnan származik címbeli idézetünk. Pedig ez a szöveg mesebeli csodát tár elénk:

„Él valahol a Bükk rejtekében egy varázslatos, öreg füvesember, aki úgy ismeri a gyógynövényeket, mint ahogy ma már kevesen. Gyerekkora óta járja az erdőket, gyűjti a gyógyító növényeket, melyek készségesen feltárják neki titkukat. Nagymamájától, a mindentudó javasasszonyától tanulta, melyik növény mire való. Több mint 150 féle gyógynövényt ismer és alkalmaz. Gyógyteái számtalan bajra, nyavalyára adnak enyhülést.”

A tudomány is generációk tapasztalataira épít, de metódusai segítségével hatékonyan lehet elválasztani a működő és a nem működő dolgokat. A Gyuri bácsit bemutató szöveg azt sugallja, hogy nem tudunk eleget a gyógynövényekről, ellenben a népi gyógyászattal, ami nem igaz. Például a http://www.novenyigyogyszer.hu oldalon kaphatunk hiteles információt a gyógyhatású növényekről és a gyógynövény hatóanyagú gyógyszerekről, amit a PharmaGist munkatársai3, Dr. Csupor Dezső és Dr. Csupor-Löffler Boglárka garantálnak. Gyuri bácsi, a „füvesember” azonban nem rendelkezik klinikai tapasztalatokkal, nem olvas szakirodalmat, nem építi be ezeket, csupán a népi gyógyászat, a szájhagyomány és nem tudjuk még mi alapján mondja meg, melyik növény mire jó. A Ködpiszkálón részletesen elemzik tanácsait, az eredmény pedig az, hogy egy részük ér csak valamit, más részük vagy haszontalan vagy káros.

Gyuri bácsi vallja, hogy szinte mindent meg lehet gyógyítani. „Gyógyszeripar csak kétszáz éve van, előtte növényeket használtak” – hangoztatta. A füvesember szerint a növények rengeteg mindenre jók, hatóanyaguk többféle gyógyhatással bírhat. Követendő példákat az állatvilágból említ. A csimpánz 40 féle gyógynövényt ismer a gyomorpanaszokra, az elefánt a szülés megkönnyítéséhez szintén gyógyító leveleket fogyaszt. 4

Az idézet szerint régen szinte mindent meg tudtak gyógyítani, azonban ezt történelmi ismereteink nem támasztják alá. Az átlagéletkor növekedése az orvostudománynak köszönhető. Szabó Gyuri bácsi azonban nem csak hamis ismereteket terjeszt és tanácsokat ad, hanem lányával együtt komoly üzletet is épített a hírneve köré, amit hatékonyan reklámoznak. Az árusított „györgyteák” egy része azonban kifejezetten veszélyes. Például a cukorbetegeknek ajánlott Diabess teánál azt a látszatot keltik, hogy alkalmas a cukorbetegség kezelésére, holott az Országos Gyógyszerészeri Intézet szerint

A készítmény cukorbetegeknél történő alkalmazására vonatkozó megbízható klinikai adat nem áll rendelkezésre.5

Klinikai adat sem a hatásosságról, sem az esetleges ártalmakról nincs, ezért is írja a betegtájékoztató, hogy „A teakeverék megszakítás nélküli biztonságos fogyasztására nincs megbízható adat.” A többi szöveg tehát csak mellébeszélés, kitaláció. Nincs adatunk, de ajánljuk, hasznosnak mondjuk. Cukorbetegeknél ez nem egyszerűen egy hatástalan szer adását jelenti, hanem esetleg azt is, hogy súlyosbodik a beteg állapota, mert azt gondolja, a tea hatékony és csökkenti a vércukorszintjét. Megdöbbentő ezek után, hogy a teát cukorbetegséggel foglalkozó honlapok is ajánlják és gyógyszertárakban is találkozhatunk vele.

Más teáinak tulajdonított gyógyhatások egy része valódi, más része légből kapott. Például az aranyvesszőfű tea6 leírásában máj, epe, vese és hólyagtisztításról, vérnyomáscsökkentésről, epekő eltávolításról, vese- és hólyagműködés elősegítésről írnak, menstruációs görcsök ellen, reumás és ízületi fájdalmakra, izzasztóként, vizelethajtóként, vértisztítóként, száj- és garattisztításra ajánlják. Ha viszont utána nézünk, mik az aranyvessző bizonyított hatásai, azt olvashatjuk, hogy „az aranyvessző vizelethajtó, gyulladásgátló és görcsoldó hatását állatkísérletek igazolják. Az aranyvessző nem fokozza az ionok kiválasztását, így vérnyomás csökkentésére nem alkalmazható.” 7 A termékekben elsősorban vizelethajtóként és gyulladásgátlóként használják, a Györgytea által leírt hatások jó részére nem. Ugyanez áll mondjuk a citromfűre, aminek szintén sokkal komolyabb hatásokat tulajdonít, mint ami bizonyítható. Általában véve teáinak vannak bizonyított hatásai is, de Szabó György vagy eltérő vagy más hatásokat is tulajdonít nekik, sőt egyenesen károsak is lehetnek.

Ha azonban azt nézzük, az egyes betegségekre mit javasol8, akkor a kép még borúsabb, itt már teljesen egyértelmű az áltudományos, sarlatán jelleg. Az allergia elleni teája9 valószínűleg teljesen hatástalan, olyan állításokat tesz, hogy a benne lévő anyagok „szabályozzák az immunrendszer működését, segítik a szervezet védekező munkáját”, ami így teljesen értelmezhetetlen. Hogyan szabályozza az immunrendszert egy teakeverék? Sejtöregedésgátló hatást is tulajdonít neki, aminek nem tudom, mi köze az allergiához, de amúgy sem valószínű hatás. Hepatitisre diólevél kúrát javasolni felelőtlenség, nem ismert májvédő hatása. Köszvényre málnalevél teát, Lyme-kórra is diólevelet, meszesedésre fokhagymás almaecetet, övsömörre szintén diólevelet és c-vitamint, Parkinson kórra palástfű és a pásztortáska teát, porckopásra zselatinos kúrát, szürhehályogra megint csak diólevelet ajánl. Ezek mindegyike hatástalan a felsorolt bajokra. Tüdőgyulladásra is van teakeveréke, de itt is jó szerinte a csodás diólevél, ami amúgy mindenféle asztmatikus panaszokra is, van karcsúsító teája10, hogy ne maradjon ki a fogyasztószerek piacából sem, vesekőre nyírfalevelet11 - „ez képes a vesekövet morzsolni” – írja, de nem hogy erre, de még vízhajtó hatására sincsenek bizonyítékok.

A leginkább zavarba ejtő nyilatkozatai a daganatos betegségekkel kapcsolatosak.

„Szabó Gyuri bácsi a bükki füvesember azt is elmondta, hogy rákban nem lehet meghalni. Mert a szervezet öngyógyító, ilyenkor az immunrendszert kell erősíteni és az adott rákra való növényeket használni.”

Egy előadásában12 beszámol arról, hogy „rák ellen és torokgyík ellen használtuk a petróleumot”, a közönséges galaj jó nyelvrák ellen, de amúgy szerinte a savasodás az oka a ráknak: “mind a két növény [orbáncfű, fehér árvacsalán] jó még rák ellen is, mivel mind a kettő savcsökkentő. A rák alapja ugyebár az, hogy el vagyunk savasodva.” Rák elleni szerként itt még megemlíti a macskakarom teát és a céklaleves lúgosítást is. Ezek teljesen hamis állítások, az onkológusok egyik módszert sem ismerik és biztosan nem a savasodás az oka a daganatoknak. Máshol azt állítja, a székely nők szilvalekvárral gyógyítják a mellrákot.

„Melyik a kedvenc növénye?
A diólevél. Rengeteg mindenre jó: amellett, hogy hajregeneráló, alkalmas kezdeti szürke hályog, zöld hályog ellen, megszünteti a szemszárazságot, de használhatjuk torokfájás, orrpolip, orrmandula-, cukorbetegség, gombás betegség, aranyér, lábszárfekély ellen, segíti a máj működését, és vértisztító hatású... Biztos kihagytam még jó pár dolgot.”

Például a szakértelmet, a tudományos igazolást. Ha ennyire jó lenne a diólevél, akkor a konvencionális orvoslás is használná, beépítenénk termékekbe. Persze bizonyítékok nélkül bármit lehet állítani, a diólevél akármit csinálhat, amíg megfelelő tesztjeink nincsenek. Gyuri bácsi azonban csak a tapasztalatokra hivatkozik, szájhagyományra, népi gyógyászatra, aminek a hatékonysága erősen kétséges.

Ezek után meglepő és bosszantó, hogy állami kitüntetést, Rudolf-díjat kap sarlatánságáért13, amit Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter személyesen adott át. Facebookos rajongói oldala14 pedig már több, mint hatvanezer követővel rendelkezik. Sajnos elmondhatjuk, hogy Szabó György és támogatói mindent megtettek azért, hogy rossz hírbe hozzák a gyógynövényekkel való orvoslást bizonyítatlan, ellenőrizetlen, hatástalan vagy épp káros hatóanyagokkal, termékekkel. A szakértelem, a tudományos bizonyíték helyébe a hagyomány és a laikusok véleménye került. Minden gyógyulni vágyó betegnek azt javasoljuk, hogy kizárólag megbízható, klinikai bizonyítékokkal rendelkező termékeket fogyasszon és mindig konzultáljon kezelőorvosával, szakorvosával előtte. A hírnév és a jó szándék pedig nem elegendő ok arra, hogy gyógyászati tanácsokat adjunk, akkor sem, ha egész életünkben ezzel foglalkoztunk.

Referenciák, hivatkozások: